Létrehoztam, hogy megmutathassam. Magamat. A munkáimat. Hogy megismerd mik születhetnek fonalak és tűk találkozásából. Mindegy, hogy horgolótű, vagy kötőtű. A lényeg, hogy készítsd, és szeresd. Az első láncszemtől az utolsóig. Hiszen az elkészült munka egy kicsit Te vagy. Amíg készül csak rá figyelsz. Még ha nincs is a kezedben, a fejedben akkor is ott csücsül. Várja, hogy újra kézbe vedd, és növekedhessen, születhessen. És az az öröm, amit elkészültekkor érzel. Felülmúlhatatlan. Leteszed, megnézed, kezedbe veszed, simogatod, mustrálod, elhelyezed a fotózáshoz, és végül elbúcsúzol tőle...És máris azon kezdesz gondolkodni, hogy mihez kezdjél, mit készítsél. Hajt a vágy, hogy újra alkoss.
Ez is fotózásra készült. Már nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz viselve ez az édes kis szoknya. A fonal nagyon jó, annyira kellemes a tapintása Igazi babafonal.
Egy kedves fotós ismerősöm megkérdezett, hogy tudnék-e készíteni egy koronát. Mutatott egy képet, hogy milyen elképzelése van. Természetesen nem mondtam nemet. Elkészítettem a koronát, elvitte, majd nemsoká el is készült egy édes kis újszülött fotója, amin ott van a korona is. Azt hiszem, a kép önmagáért beszél. :) Ő Hanna:
Egy kedves barátnőm várta a 2. kisfiát. Az első születésénél valahogy nem voltunk egymás közelében. Ezért gondoltam, hogy a második babának készítek valami jó kis ajándékot. Így esett a választásom egy horgolt takaróra. Nekem nagyon tetszik. És azt az információt kaptam, hogy az újdonsült kétgyermekes anyuka is nagyon örült neki. :)
Ez volt az első, teljesen befejezett kötésem. Lány már a pocakalbérletben lakott. Jött a fészekrakás ösztöne, és elkezdtem kötni. :) Egy igazán kedves, örökemlék takarót akartam készíteni neki, ami majd kellemesen betakargatja a babát. Nem a világ legszebb takarója, sőt tuti lehetett volna sokkal pamutabb fonalból is készíteni, de akkor ezt találtam a legjobbnak. De benne van minden gondolatom, álmom, amit az első gyermek várása ébresztett bennem. :) Az bal oldali képen még nem volt meg Lány, és ahogy néztem az ágyra terített takarót, megpróbáltam elképzelni, hogy ott fekszik alatta a babánk. A jobb oldali kép meg egy valóra vált álom. Baba és takaró együtt. :)
Egyik kedves barátnőm megkérdezte, hogy tudnék-e egy pár hetes ikerpárnak babatakarót készíteni. Egy kicsi lánynak és kicsi fiúnak. Persze, hogy nem lehet nemet mondani. Ezeket készítettem:
Kicsi karácsonyfa kicsi lány kezébe. Csak, hogy még közelebb érezze magához a karácsonyt. :) És még gömbök is vannak rajta.
Ez az első szoknya, amit Lánynak elkészítettem. Igazán pörgős. És a csípőrésze fantasztikusan tetszik. Lassan kell készítenem egy újat, mert már kinövi. :)
B. Mamának még nem készítettem semmit, ezért a szülinapja közeledtével kutatni kezdtem egy sálminta után. Ezt találtam a legjobbnak. Szeretni nagyon, és azt mondja jó meleg lett.
Erről a virágról egy egy kép időről-időre felbukkant előttem. Egyszer, mert épp volt itthon hozzávaló fonal, fogtam a tűt és fonalat, majd elkészítettem. Nagyon jó volt dolgozni rajta. A végén kikeményítettem, és Lány szobájának dísze lett. Készítettem egy hasonló virágot, Lány kis barátnőjének karácsonyra. :)
Ez volt az a kép, ami az ihletet adta. Hááát nem gyönyörű?!